Jóváhagyta

az Országos Polgárőr Szövetség Elnöksége

2001. január 19.-én az Eln./3/2001. számú;

az Országos Polgárőr Szövetség Választmánya

2001. május 18.-án a Vál./18/2001. számú határozataival.

AZ

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG STRATÉGIÁJA

Készítette:

Bernáth Mihály

adminisztratív igazgató

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék............................................. 2

Bevezetés....................................................... 3

A közbiztonsági környezet............................. 4

A közbiztonsági környezet általános értékelése............. 4

A bűnmegelőzés helyzete............................................... 6

A polgárőrség működésének eredményei... 6

Analízis............................................................ 8

A mozgalom erős oldalai................................................. 8

Gyengeségek.................................................................. 9

Lehetőségek.................................................................... 9

Kockázatok.................................................................... 11

A stratégia alapelvei..................................... 11

Célkitűzések, feladatok................................ 12

Jogalkotás...................................................................... 12

Belső szabályozás........................................................ 13

A szervezet fejlesztése................................................. 15

A polgárőr szolgálat....................................................... 16

Az együttműködés......................................................... 18

Működési feltételek biztosítása...................................... 20

A feladatok végrehajtása............................. 21

Bevezetés

Az Országos Polgárőrség az elmúlt tíz évben a Magyar Köztársaság egyik legjelentősebb társadalmi bűnmegelőzési szervezetévé vált. A mozgalom egy évtizedes tevékenységét, eredményeit az állami és az önkormányzati szervek, az állampolgárok egyaránt őszintén elismerik és méltányolják.

Az Országos Polgárőr Szövetség 2001.-ben ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. A szövetség létét, működését 1991. óta a folyamatos megújulások jellemezték. Ennek egyik legjelentősebb állomása volt az 1997. június 7.-i Küldöttgyűlés. Ekkor került elfogadásra a Polgárőr Mozgalom Koncepciója, amely először mutatta be egységes szerkezetben a mozgalom lényegét, célkitűzéseit. Segítségül szolgált a szövetség tagjai számára a mozgalom főbb kérdéseinek egységes értelmezésében, az egyöntetű polgárőr arculat és tevékenységi jelleg kialakításában. A koncepció szellemiségéből fakadó nyitottság, az egyesületek önállóságának biztosítása, ugyanakkor a szervezeten belüli összefogás, a közös gondolkodás és cselekvés képessége lett a polgárőr mozgalom sikerének egyik legfontosabb záloga. A polgárőrök önfeláldozó munkájukkal mára egy egységes működésű és társadalmi megbecsülésnek örvendő szervezetet alakítottak ki, amelyre méltán lehetnek büszkék az egyesületek és a szövetségek tagjai.

Az Országos Polgárőr Szövetség Elnöksége az Eln./5/2000. számú határozatában a polgárőr mozgalomban résztvevő egyesületek és szövetségek számára ajánlásként középtávú stratégia kialakítását irányozta elő. Ennek szükségességét indokolta

- a polgárőr egyesületek társadalmi szerepének felértékelődése;

- a közbiztonsági környezetben, ezen belül a bűnözésben bekövetkezett változások;

- a bűnmegelőzés jelentőségének felismerése, a társadalmi szerepvállalás nélkülözhetetlensége, valamint

- a polgárőr mozgalom működésében bekövetkezett változások.

A középtávú stratégia célja, hogy a polgárőr mozgalom eddigi eredményeiből kiindulva

- elősegítse a polgárőr mozgalom további fejlődését;

- erősítse a polgárőrség szerepvállalásának lehetőségét az állami és társadalmi bűnmegelőzési, közösségi biztonsági feladatok megvalósításában.

A közbiztonsági környezet

A közbiztonsági környezet általános értékelése

Magyarországon az ismertté vált bűncselekmények száma a korábbi években növekedő tendenciát mutatott. Az elmúlt évben a befejezett nyomozásokban összesen 505716 bűncselekmény vált ismerté. A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma továbbra is a fővárosban volt a legmagasabb.

A bűnözés struktúrája gyakorlatilag évek óta nem változott. Jelenleg is a legnagyobb arányt (70,8%) a vagyon elleni bűncselekmények (pl. betörés, lopás, rablás, csalás, stb.) alkotják. A vagyon elleni bűncselekményeken belül a rablások száma országosan 3,6%-kal emelkedett. A növekedési tendencia folytatódott 2000. első félévében is, amikor az elmúlt év hasonló időszakához képest 14,4%-kal több rablást regisztráltak a nyomozó hatóságok. Tavaly csökkent először 1990 óta a lőfegyverrel elkövetett rablások száma, ugyanakkor a fegyverutánzatok alkalmazása emelkedett.

Az ismertté vált bűnelkövetők száma 1992 óta lényegében változatlan, míg a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár évek óta folyamatosan emelkedik. E két adatból is egyértelműen következtetni lehet tehát az elkövetési módszerek minőségi változására, illetve egy létszámában viszonylag állandó bűnözői szubkultúra kialakulására. A kármegtérülési mutató rendkívül alacsony, 9,2% (1998-ban 14,5% volt).

Miközben a bűnözés megőrizte eddigi belső struktúráját és számszerűen továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak, a közvéleményre leginkább hatást gyakorló látványos bűncselekményfajták visszaszorulóban vannak. Az alvilág belső konfliktusait jelző, sorozatban elkövetett leszámolásos jellegű erőszakos bűncselekmények megszűntek, a gépjárműlopások, a betöréses lopások, a lakásbetörések száma fokozatosan csökken. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bűncselekmények erőszakos jellegében nincs kedvező fordulat.

A kriminalisztikai kutatások szerint a lakosság biztonságérzetére nem elsősorban az összes bűncselekmény számának és jellemzőinek változásai hatnak, hanem alapvetően azok, amelyek számára közvetlenül érzékelhetőek. Ide sorolhatók azok az alapvetően nem bűnügyi, hanem inkább társadalmi-közösségi jelenségek, amelyek a bűnesetekre gerjesztő hatást gyakorolhatnak. A nap mint nap jelen lévő, leginkább zavaró és félelmet keltő megnyilvánulások például

- a hangoskodó fiatalok csoportosulásai az utcákon, a tereken;

- a kétesnek tartott szórakozóhelyek üzemeltetése a lakókörnyezetben;

- a kóborolni engedett nagytestű kutyák a parkokban;

- a közlekedési szabályokat durván megszegő járművezetők;

- a rongálások, falfirkálások;

- a társas érintkezés arroganciája;

- a hiányos közvilágítás;

- a hajléktalanok, prostituáltak jelenléte;

- a kábítószer megjelenése;

- a civilizációs és természeti katasztrófák veszélye.

Közbiztonsági környezetünkben

- a következő években az ismerté vált bűncselekmények növekedési ütemének csökkenése várható;

- a bűnelkövetők egyre professzionálisabb eszközöket és módszereket alkalmaznak; érdeklődésük középpontjában továbbra is a pénz- és értékek megszerzésére irányuló cselekmények állnak;

- a nagy értékek minden áron való megszerzése érdekében előtérbe kerül az elkövetés gyorsasága, az áldozatok megfélemlítése, az erőszak, a fegyver alkalmazása;

- a jogilag kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmények megelőzésére irányuló állami rendvédelmi tevékenység erősödésére a jövőben sem lehet számítani;

- a lakosság nyugalmát zavaró, biztonságérzetét csökkentő egyes kriminális jelenségekkel szembeni fellépés továbbra sem nélkülözheti a közösségek összefogását, együttes fellépését;

- Budapest és Pest megye, a nagyvárosok és agglomerációjuk bűnügyi fertőzöttsége továbbra is meghatározza az ország közbiztonsági helyzetét.

A bűnmegelőzés helyzete

A bűnözés kezelése területén az egyik legfontosabb tényező, hogy az elmúlt években a bűnmegelőzés szerepe kormányzati szinten is jelentősen felértékelődött. Ezt mutatja, hogy a Kormány még 1997. szeptemberében a közbiztonság javítása, a hatékony bűnmegelőzés, valamint a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenysége folyamatos támogatása érdekében Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványt[1] létesített. A közalapítvány feladatává tette többek között az állampolgárok önkéntes, bűnmegelőzési célú szerveződéseinek támogatását.

Az Országos Bűnmegelőzési Tanácsot[2] (a továbbiakban: OBMT) a bűnmegelőzés hatékonyságának javítása, ezen belül a polgári önszerveződéseket ösztönző és munkájukat összehangoló szervként is működteti.

Az Országos Bűnmegelőzési Program, amely egyrészt a kormány középtávú bűnmegelőzési koncepciója, másrészt az OBMT cselekvési programja már külön fejezetben tárgyalja a Polgárőrség feladatát, szerepét a bűnmegelőzésben.

A bűnmegelőzési szervezetek tevékenységükkel egyre inkább képesek befolyásolni a közbiztonság alakulását.

A polgárőrség működésének eredményei

Az Országos Polgárőrség szervezeti életében jelentős az a tény, hogy a mozgalom mind szemléletében, mind cselekvésében egységes, azonosan gondolkodik és ítél meg kérdéseket.

A helyi közbiztonság fenntartása, a települések lakosságának nyugalma, magán- és közösségi tulajdonának megóvása érdekében az ország minden régiójában, közel 1200 egyesületben, húsz szövetségben mintegy negyvennégyezer polgárőr vállal nap mint nap önkéntes közösségi szolgálatot. A polgárőr egyesületek egyre nagyobb szerepet töltenek be a települések életében, munkájuk ma már nélkülözhetetlen nemcsak a közbiztonság fenntartásában, hanem a közösségek összefogásában, formálásában is. Integrálódtak a társadalomba, létük, működésük elfogadottá vált mint a lakosság, mind a rendvédelmi szervek körében. Komoly igény van a polgárőrség segítségére, számítanak rá minden helyzetben.

A polgárőr mozgalom működését három nagy stratégiai szövetséges segíti, a rendőrség, a határőrség és az önkormányzatok.

Kormányhatározat[3] emeli ki a rendőrség, a települési önkormányzatok valamint az állampolgárok és szervezeteik közötti együttműködés erősítését s tartja szükségesnek többek között a polgárőr szervezetek pénzügyi és szakmai támogatását.

Rendeződött a rendőrség és a polgárőrség viszonya. Az évenként megerősített együttműködési megállapodásokban kiemelt figyelmet kap a működési feltételek biztosítása, amelyhez a rendőrség meg is adja a tőle elvárható segítséget.

A belügyminisztérium ugyancsak folyamatos anyagi-technikai támogatást nyújt a szervezet működéséhez, s erkölcsi elismerésként az elmúlt évben zászlót is adományozott a szövetség részére. Folyamatosan növekszik a polgárőrök képzettsége, a polgárőrségnél az oktatás intézményes keretek között folyik.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy 2000-ben a Fővárosi Bíróság az Országos Polgárőr Szövetséget az 1997. évi CLVI. törvény 22.§-ának (3) bekezdése alapján kiemelkedően közhasznú szervezetté átsorolta. Törvény[4] mondja ki, hogy a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a közbiztonság javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. A polgárőr közfeladata teljesítése közben ugyancsak törvény[5] alapján részesül 2000. március 1.-től a közfeladatot ellátó személy fokozott jogi védelmében.

Analízis

A mozgalom erős oldalai

A polgárőrség országos hálózattal rendelkezik, egységes működési, bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági elvek alapján végzi tevékenységét. Az egyesületek ugyanakkor megőrizték önállóságukat és képesek mindenhol a jellemző helyi vagy kistérségi közbiztonsági problémákra koncentrálni, azokra gyorsan reagálni, megoldásukban tevékenyen közreműködni.

A közbiztonság érdekében végzett, a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodáson alapuló polgárőr tevékenység törvény által megerősített közfeladatként végezhető, amely során a polgárőr a közfeladatot ellátó személy fokozott jogi védelmében részesül.

A polgárőr mozgalom mozgósítani tudja a helyi közösségekért tenni akaró, aktív állampolgárokat, számottevő közösségformáló erővé vált különösen a kistelepüléseken.

A kormányzati bűnmegelőzési szervezetek, a helyi önkormányzatok, a rendvédelmi szervek – elsősorban a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem – kiemelt partnerként kezelik a polgárőr egyesületeket, szövetségeket, hosszú távon számítanak közreműködésükre, bevonják feladataik megoldásába.

A polgárőr szervezetek élén szakmailag jól képzett vezetők állnak, akik képesek a szervezetek eredményes működtetésére, a tagság összefogására, a közösségi célok érdekében történő mozgósítására.

A polgárőr egyesületek tagjai a bűnmegelőzés, a közlekedésbiztonság területén jól képzett állampolgárok és rendszeres továbbképzésben részesülnek.

Gyengeségek

Jogszabály nem rögzíti a társadalmi önvédelmi szervezetek által végezhető bűnmegelőzési tevékenység szabályait. Ez bizonytalanságot okoz egyes polgárőr tevékenységek megítélésében és végrehajtásában.

A polgárőrség évek óta finanszírozási problémákkal küzd. A biztos anyagi források, a tárgyi feltételek, az infrastruktúra hiánya megnehezíti a bűnmegelőzési szolgálatok folyamatos fenntartását, a közösségi programok megvalósítását.

Az Országos Polgárőr Szövetség központi irodája nem képes kellő hatékonysággal támogatni a területi szövetségek és egyesületek napi, operatív tevékenységét.

Hiányzik a szervezeten belüli megbízható információáramlás. Az egyesületekhez gyakran nem, vagy csak igen lassan jutnak el az országos szövetség kiadványai, közleményei, a visszatájékoztatás elmarad.

Nincs egységes polgárőr híradás. A vezeték nélküli híradó eszközök alkalmazása a magas bekerülési költségek miatt csaknem lehetetlen, a szolgáltatóktól a közfeladatot ellátó szervezetek semmilyen kedvezményben nem részesülnek.

A polgárőrség kapcsolata az önkormányzatokkal túlzottan személyfüggő és rendkívül differenciált. A polgárőrök közfeladatnak elismert tevékenysége nem terjed ki az önkormányzatok, a környezetvédelem, a katasztrófavédelem területére.

Nincs megfelelő kapcsolat, együttműködés a szervezeten kívüli, a közbiztonság érdekében alakult lakossági önvédelmi szerveződésekkel, bűnmegelőzési, környezetvédelmi szervezetekkel.

Lehetőségek

A kiemelkedően közhasznú, vagy közhasznú szervezetként bírósági nyilvántartásba vett polgárőr egyesületek

- működési feltételeik biztosítása érdekében könnyebben jutnak állami, önkormányzati támogatáshoz;

- növekedhet az egyéni és társas vállalkozások által nyújtott adományok száma és mértéke;

- jól képzett tagságuk révén képesek egyes állami és önkormányzati feladatokban az eredményesebb közreműködésre.

Jogszabályok módosításával a társadalmi bűnmegelőzési tevékenység áttekinthetőbbé, szabályozottá válik, így a polgárőrség közreműködése még inkább beilleszthető a bűnmegelőzéssel foglalkozó állami szervek és az önkormányzatok munkájába.

A bűnmegelőzés, a közlekedésbiztonság, a gyermek- és ifjúságvédelem mellett a közösségi biztonság szerves részét képező környezetvédelem, katasztrófavédelem feladataiba történő aktívabb bekapcsolódás újabb mozgósító erőt jelenthet az érdekeltek (lakosság, önkormányzat, állam) számára.

A polgárőrségi bűnmegelőzésben új területként jeleníthető meg a kábítószer bűnözés, a gyermek- és fiatalkorú bűnözés elkerülése érdekében történő közösségi fellépés.

Sokoldalú továbbképzési lehetőségekkel a polgárőr szervezetek és a tagság felkészültsége olyan értékké formálható, amelyet az érdekelt állami és önkormányzati szervek nem nélkülözhetnek közfeladataik ellátása során.

Az Országos Polgárőr Szövetség rendelkezésére álló források elosztásában egyrészt egy jól bizonyítható számadatokon (például: nyilvántartott, évente ellenőrzött taglétszám, vagy egyesületek száma) nyugvó normatív rendszer alakítható ki. Másrészt egyes célfeladatokra a pályáztatás helyezhető előtérbe, amely a támogatások mértékének, szükségességének és indokoltságának megítélését az arra feljogosított testület részére jobban biztosítja.

Az Országos Polgárőr Szövetség és a területi szövetségek személyi és tárgyi megerősítésével, elsősorban munkaszervezési intézkedésekkel, az adminisztratív tevékenység javításával, szolgáltatási funkciók megindításával az egyesületek közvetlenül is segíthetők.

Kockázatok

A közbiztonságért való lakossági aggodalom, egyes közösségek elvárásai a polgárőr tevékenységet a társadalmi bűnmegelőzéstől a rendvédelem, a rendfenntartás irányába mozdíthatják el. A közösségi érdekek helyett a hatósági érdekek szolgálata erősödik.

A finanszírozási gondok következtében az egyesületi munka hatékonysága, vonzereje csökken, a polgárőr szervezetek működésüket feladni kényszerülnek. A feladatorientáltság helyett a bevételközpontú szemléletmód válik meghatározóvá.

A stratégia alapelvei

A polgárőr mozgalom 1997. évben elfogadott koncepciója a működés eddigi tapasztalatai alapján bevált, 2000. év végéig bizonyította, hogy alkalmas hosszú távon is a polgárőr szervezetek működési kereteinek, feladatköreinek meghatározására. A megfogalmazott működési elvek biztosították a szervezet eddigi sikerét, így a következő időszak célkitűzéseinek megfogalmazása során a stratégia továbbra is ezeket kívánja követni.

Az Országos Polgárőrség középtávú stratégiája kinyilvánítja:

1. A mozgalom eddigi szellemisége a jövőben nem változik. A polgárőrség működési alapját továbbra is az önkéntesség, a társadalmi összefogás ereje, a lakókörnyezethez való pozitív érzelmi kötődés, felelősségvállalás és tenni akarás képezi.

2. A mozgalom megtartja politikasemlegességét és pártfüggetlenségét, megőrzi lojalitását a mindenkori hatalomhoz.

3. A szervezet célkitűzéseiben megőrzi a bűnmegelőzés, a közlekedési balesetek megelőzése, a gyermek- és ifjúságvédelem elsődlegességét. Kiemelt hangsúlyt kíván fektetni továbbá a kábítószer-bűnözés, a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének megelőzésében felvállalható társadalmi feladatokra. Nyitni kíván olyan, a közösségi biztonság szempontjából meghatározó területekre is, mint a környezetvédelem és a katasztrófavédelem.

4. A kiemelkedően közhasznú és közhasznú tevékenységeit a lehető legnagyobb mértékben beilleszti a közfeladatok ellátásának körébe.

5. A polgárőrség erősíti kapcsolatait az önkormányzatokkal, továbbfejleszti más állami, társadalmi és gazdasági szervezetekkel fenntartott együttműködését.

6. A célkitűzések megvalósítását úgy tervezi, hogy azok teljesülése valamennyi szervezeti szinten (egyesület, területi szövetség, országos szövetség) egyidőben megtörténhessen. Az új elemek beillesztése, illetve a meglévők szükség szerinti módosítása ne okozzon zavart, megtorpanást, elbizonytalanodást a szervezet, különösen az egyesületek életében.

7. Tovább kívánja vinni a pozitív hagyományokat, módszereket, azt a vonzerőt, amely képes emberek ezreit mozgósítani és nemes célok szolgálatába állítani.

Célkitűzések, feladatok

Jogalkotás

Tovább kell erősíteni a polgárőr tevékenység jogszabályi támogatottságát. Ennek érdekében:

Előterjesztést kell készíteni a Belügyminisztérium részére a társadalmi önvédelmi szervezetek bűnmegelőzési tevékenységének szabályairól szóló, külön törvény[6] által előírt kormányrendelet megalkotása érdekében.

Javaslatot kell tenni a határőrizetről és a Határőrségről szóló törvény[7] módosítására annak érdekében, hogy a rendőrségi törvényben foglaltakhoz hasonlóan a határőrséggel kötött együttműködési megállapodás alapján a határőrizetben, a határrend fenntartásában történő polgárőr közreműködés közfeladatnak minősüljön.

Kezdeményezni kell a helyi önkormányzatokról szóló törvény[8] módosítását annak érdekében, hogy a települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodás keretében

- a helyi közbiztonság fenntartásában;

- a közterületek felügyeletében;

- a természetvédelmi, a mezőgazdasági őrszolgálatok támogatásában;

- az önkormányzatok hatáskörébe tartozó környezetvédelmi és

- katasztrófa-elhárítási feladatok ellátásában

történő polgárőr közreműködés is közfeladatként kerüljön elismerésre.

Javaslatot kell kidolgozni a polgárőrségről szóló törvény koncepciójáról. A törvényalkotás kezdeményezésének keretében

- meg kell határozni azokat az állami feladatokat, amelyeket az Országos Polgárőrség, mint kiemelkedően közhasznú szervezet, közfeladatai ellátása keretében, meghatározott feltételek mellett átvehet;

- gondoskodni kell a közfeladatok állami finanszírozásának biztosításáról;

- vizsgálni kell a lehetőségét annak, hogy meghatározott közfeladatokat ellátó polgárőrt tevékenysége során, a bűnmegelőzés érdekében egy korlátozott mértékű fellépés lehetősége továbbá védekező eszközök birtoklásának joga illesse meg.

Belső szabályozás

Ki kell alakítani a szervezeti önállóság és a működési egység összhangjának elvein alapuló belső szabályozások rendszerét.

Végre kell hajtani a Polgárőrség Működési Szabályzatának módosítását. A módosítás terjedjen ki

- kiemelkedően közhasznú és a közhasznú tevékenységekből fakadó sajátos előírások kimunkálására;

- a közfeladatok ellátásával összefüggő általános követelmények meghatározására;

- a fokozott jogi védelemmel kapcsolatos előírásokra;

- a tervezési és nyilvántartási feladatokra;

- a polgárőr szolgálat ellátásának eddiginél részletesebb, a tevékenységi területeknek megfelelő, azokhoz illeszkedő szabályozására;

- a képzési, továbbképzési követelmények korszerűsítésére;

- az elismerések rendjére.

A Polgárőrség Működési Szabályzatából törölni kell a „Fegyelmi eljárás” fogalmát és előírásait, ezzel párhuzamosan meg kell alkotni a Polgárőr Mozgalom Etikai Kódexét. Az etikai kódexnek tartalmaznia kell különösen

- az etikai vétségek körét;

- az etikai eljárással összefüggő rendelkezéseket (az etikai eljárás elrendelése; az illetékesség megállapítása; összeférhetetlenségi kérdések; az etikai eljárás lefolytatása; stb.);

- az etikai intézkedéseket.

Biztosítani kell, hogy az Országos Polgárőr Szövetség, valamint a területi szövetségek testületeinek határozatait a polgárőr egyesületek tagsága minél szélesebb körben megismerhesse. Ennek érdekében gondoskodni kell

- a testületi határozatok folyamatos gyűjtéséről és

- esetenkénti részletes indokolásáról;

- a határozatoknak és az indoklásoknak az Országos Polgárőr Szövetség lapjában történő rendszeres megjelentetéséről;

- időszakonként a Polgárőr Testületi Határozatok Tárának kiadásáról.

Az Országos Polgárőr Szövetség egy testületét (munkacsoportját, tisztségviselőjét) felelőssé kell tenni azért, hogy gondoskodjon

- a szabályozások, határozatokba foglalt döntések előkészítése során a koordinációról;

- a szabályozások, határozatok között az összhang megteremtéséről;

- a végrehajtás figyelemmel kíséréséről;

- a tapasztalatok gyűjtéséről;

- a szükséges beavatkozások kezdeményezéséről;

- a szabályozásokkal, határozatokkal összefüggő értékelések előkészítéséről.

A szervezet fejlesztése

A polgárőrségnek a települési, illetve kistérségi lakossági biztonsági igények és elvárások kielégítése, az állami és önkormányzati szervekkel történő hatékony együttműködés biztosítása érdekében

- az ország egész területét átfogó;

- a kiemelkedően közhasznú, a közhasznú tevékenységek és a közfeladatok ellátására minden tekintetben alkalmas;

- szilárd tagsággal rendelkező;

- minőségi munkát biztosító

szervezetté kell válnia.

Meg kell indítani a „Minden településre polgárőr egyesületet!” szervezetfejlesztési célkitűzés megvalósítását. El kell érni, hogy 2004. év végére valamennyi magyarországi települést lefedje a polgárőrség társadalmi bűnmegelőzési és/vagy más célú (pl. közlekedésbiztonsági, propaganda, gyermek- és ifjúságvédelmi, stb.) tevékenysége. Ennek érdekében

- a területi szövetségek egyesületeik aktív közreműködésével hívják meg a polgárőrséggel nem rendelkező települések lakosságának képviselőit közösségi programjaikra;

- az érintett önkormányzatok segítségét kérve népszerűsítsék a polgárőr mozgalmat;

- az önkormányzatok és a rendőrség bevonásával fokozatosan kezdeményezzék az egyesületek megalakítását;

- tegyenek kezdeményező lépéseket a több települést átfogó egyesületek életre hívására.

Meg kell nyerni a polgárőr mozgalom számára a szövetségen kívüli, de ahhoz szellemiségében, működésében közel álló társadalmi önvédelmi szerveződéseket. El kell érni, hogy csatlakozzanak az Országos Polgárőr Szövetséghez. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében ezek a szervezetek

- kerüljenek felmérésre, polgárőr szempontból értékelésre, kiválasztásra;

- kapjanak részvételi lehetőséget a polgárőr szervezetek közösségi rendezvényein;

- kerüljenek meghívásra a polgárőrség szakmai fórumaira, konferenciáira;

- vegyenek részt – meghatározott külön feltételekkel - a polgárőrség pályázatain;

- legyen lehetőségük bekapcsolódni a polgárőr képzési rendszerbe;

- külön szakmai tanácskozáson részesüljenek tájékoztatásban a polgárőr mozgalomról, kapjanak ajánlatot a csatlakozásra.

Meg kell vizsgálni a lehetőségét annak, hogy a polgárőr mozgalom az eddigi országos szövetség és területi (megyei, fővárosi) szövetségek mellett a kistérségi polgárőr egyesületek szövetségeit is elismerje.

Az Országos Polgárőr Szövetség Alapszabályában érzékelhetőbbé kell tenni, hogy a polgárőrök az egyesületi tagságuk révén, az egyesületek és a kistérségi polgárőr egyesületek szövetségei a megyei (fővárosi) szövetségi tagságuk alapján egyben tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek is. Ez erősítheti az OPSZ által szervezett

- kiemelkedően közhasznú és közhasznú tevékenységek ellátásában;

- közfeladatok teljesítésében

az egyesületek és a polgárőrök közvetlen részvételének lehetőségét.

A fiataloknak a polgárőr mozgalomba történő bevonásában élen járó polgárőr szervezetek képviselőinek bevonásával ki kell dolgozni az Ifjú Polgárőr Mozgalom (IPM) koncepcióját, feladatrendszerét. Gondoskodni kell arról, hogy a mozgalom a gyermek- és ifjúságvédelemben, a gyermek- és fiatalkorú bűnözés megelőzésében, az ifjúság egészséges életmódra nevelésében, közlekedési ismereteinek fejlesztésében kiemelt szerepet kapjon.

A Szomszédok Egymásért Mozgalom keretében végzett lakossági egyesületi tevékenységet teljes egészében vissza kell helyezni a polgárőr mozgalom rendszerébe.

A polgárőr szolgálat

A polgárőr szolgálatokat a szervezettség, a nagyfokú önállóság és kezdeményezőképesség, a közösségi célok szolgálata, a törvényesség és a szakszerűség jellemezze.

A bűnmegelőzésben fent kell tartani a vagyon elleni bűncselekményekkel szembeni fellépés kiemelt szerepét. A hatékonyság növelése érdekében a figyelő-jelző szolgálat mellett új módszereket is ki kell alakítani és alkalmazni (pl. direkt bűnmegelőzési propaganda; a polgárőr klubmozgalom; a reagáló szolgálat; a vagyonvédelmi és bűnmegelőzési tanácsadó szolgáltatás, stb.). A vagyon elleni bűncselekményeken túl más bűncselekmény fajták (pl. közlekedési bűncselekmények[9], rendészeti bűncselekmények[10], közbiztonság elleni bűncselekmények[11], közegészség elleni bűncselekmények[12], stb.) megelőzésével is szükséges foglalkozni.

Módszertani ajánlásokat kell kidolgozni a nagyvárosi polgárőr szolgálatok ellátásához annak érdekében, hogy a polgárőrök jelenléte, tevékenysége e sajátos körülmények között eddiginél jobban érzékelhető legyen a lakosság részére.

Polgárőrség tagjai és vezetői jól felkészített, információkkal jól ellátott, rendszeres képzésben részesülő polgárok legyenek. Tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni a többlépcsős polgárőr képzés rendszerét. Fokozni kell a jogi, polgárőr szakmai és pszichológiai felkészítés hatékonyságát.

Nagyobb jelentőséget kell biztosítani a Polgárőrség országosan egységes, mindenki által jól felismerhető és megkülönböztethető megjelenésére. Gondoskodni kell a szolgálatban viselésre ajánlott formaruházat vagy egyes formaruha-elemek (jelvény, felirat) pontos meghatározásáról.

Erősíteni szükséges a jelentő, tájékoztató szolgálatot, létre kell hozni és fent kell tartani az egyes egyesületek és szövetségek közötti kölcsönös segítségnyújtás rendszerét.

Meg kell kezdeni a polgárőrség egységes vezetési, szolgálat-ellátási információs rendszerének kialakítását és folyamatos működésének biztosítását. Ennek érdekében vizsgálni szükséges annak a jogi, informatikai, távközlési és polgárőr szakmai lehetőségét, hogy az országos és a területi szövetségek között számítógép, a területi szövetségek és az egyesületek között vezetékes és vezeték nélküli telefon/telefax összeköttetés, az egyesületeken belül a szolgálatellátás, az értesítés, riasztás érdekében az URH híradó hálózat központilag is támogatott kialakítására kerülhessen sor. A rendszernek kompatibilisnek kell lennie más, az együttműködés szempontjából meghatározó rendvédelmi és polgári rendszerekkel.

Hatékonyabbá kell tenni a demonstratív jellegű, egy adott régióra kiterjedő vagy országosan lebonyolításra kerülő polgárőr akciókat. A kitűzött célfeladatok teljesítése mellett az akciók szolgálják a mozgalom bemutatását, népszerűsítését.

A közhasznú célok szerinti tevékenységek közvetlen ellátásához szükséges egyes feladatkörökben (pl. gyermek- és ifjúságvédelem, környezetvédelem, oktatás) meg kell vizsgálni a polgári szolgálatot teljesítő személyek foglalkoztatásának lehetőségét[13].

Kezdeményezéseket kell tenni arra, hogy a polgárőr szervezettel rendelkező, meghatározott feltételeknek megfelelő települések (településrészek) lakossága a polgárőr tevékenység alapján bizonyos előnyöket élvezhessen (pl: központi támogatások, célprogramok, biztosítási díjkedvezmények, bonusz, stb.).

Az együttműködés

A rendőrséggel, a határőrséggel, a környezetvédelmi és a katasztrófavédelmi szervekkel kötött stratégiai együttműködés erősítése mellett kiemelten kell kezelni az önkormányzatokkal történő együttműködés fejlesztését.

A polgárőrség legfontosabb stratégiai együttműködő partnerének továbbra is a rendőrséget, a határőrséget, a katasztrófavédelmi szervezetet, az önkormányzatokat kell tekinteni.

Figyelemmel a környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás és a környezetszennyezés egyre növekvő problémáira, a polgárőr tevékenység keretein belül is biztosítani kell a környezetvédelemben történő állampolgári részvétel lehetőségét. A környezeti nevelés, képzés, művelődés, a környezetvédelem lakossági érdekű segítése szükségessé teszi konstruktív együttműködési formák kialakítását különböző szinten a környezetvédelmi hatóságokkal.

Az Országos Polgárőrség támogatja illetve kezdeményezi mindazon szervekkel a kölcsönös kapcsolatok kialakítását és fenntartását, amelyek tevékenységükben, célkitűzéseikben hatnak a települések, a lakosság biztonságára, a mindennapi normális életvitelhez szükséges kedvező feltételek megteremtésére.

Ki kell dolgozni azokat az együttműködési irányelveket, amelyek alapján a rendőrséggel megkötött együttműködési megállapodások áttekinthetők, kiegészíthetők. A felülvizsgálat és a módosítás célja alapvetően az legyen, hogy minél több polgárőr feladat és szolgálati forma a rendőrségi törvény 2/A §-ában meghatározott közfeladatnak minősüljön.

Az együttműködési irányelvek tartalmazzanak ajánlásokat más szervezetekkel kötendő megállapodások tartalmi és formai elvárásaira.

Valamennyi polgárőr egyesület rendelkezzen együttműködési megállapodással a települési önkormányzatokkal. Az együttműködés keretében az egyesületek kezdeményezzék a település csatlakozását a belügyminisztérium által meghirdetett „Biztonságos Település” mozgalomhoz, működjenek közre a pályázatok elkészítésében, a település közbiztonságot javító részletes programjának kidolgozásában. Vállaljanak konkrét feladatokat a közbiztonság helyi feladatainak megvalósításában. Kérjék fel az önkormányzatokat, hogy az anyagi támogatás mellett segítsék elő a polgárőr egyesület népszerűségének, lakossági megbecsülésének erősítését.

Erősíteni kell a polgárőr szervezetek, elsősorban a kistérségek (pl: idegenforgalmi, természetvédelmi, ipari, stb.) egyesületei közötti együttműködési kapcsolatok kialakítását és megállapodásban történő rögzítését.

Meg kell vizsgálni a nemzetközi együttműködés lehetőségeit, indokoltságát. Elsősorban a környező országok hasonló szervezeteivel kiépítendő helyi, területi és országos szintű kapcsolatokat kell megvizsgálni, amelyek a település-biztonság, a bűn- és baleset-megelőzés, katasztrófavédelem, a szervezeti élet területén tesznek lehetővé konstruktív tapasztalatcserét, távlatilag közös feladatok megvalósítását.

Működési feltételek biztosítása

A jogszabályok által biztosított lehetőségek messzemenő kihasználásával erőteljesen bővíteni kell az Országos Polgárőr Szövetség és tagszervezetei támogatóinak körét.

Országos és területi szövetségi szinten folyamatos, tervszerű tevékenységet kell végezni az eddigi külső támogatók megőrzése valamint új szponzorok megnyerése érdekében. Az adományokat konkrét célfeladatok megvalósítására kell fordítani, különösen

- a bűnmegelőzési tájékoztató és propaganda munka folyamatosságának fenntartására;

- a belső tájékoztatás és sajtómunka biztosítására;

- a polgárőrök képzésére, továbbképzésére;

- országos polgárőr bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági akciók lebonyolítására;

- szakmai konferenciák szervezésére.

Kiemelten kell kezelni az állami és az önkormányzati támogatások felhasználását, ezek segítségével a folyamatos működési feltételek biztosítását.

Az Országos Polgárőr Szövetség részéről a területi szövetségek és a polgárőr egyesületek támogatása alapvetően pályázati rendszerben történjen. A pályázati rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egyes pályázatok benyújtására, elbírálására, a támogatások odaítélésére folyamatosan legyen lehetőség.

Az Országos Polgárőr Szövetség alapvető feladatát képezze a külső pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése, erről a területi és helyi polgárőr szervezetek folyamatos tájékoztatása, a pályázatok előkészítésének, benyújtásának segítése, a szükséges koordinációs feladatok ellátása.

Hatékony lépéseket kell tenni a polgárőrséget támogató állampolgárok személyi jövedelemadója 1 %-ának megnyerése érdekében.

A szövetségek közreműködésével ki kell alakítani azoknak a további bevételteremtő tevékenységeknek a körét, amelyek segítségével a közcélok megvalósítása a lehető leghatékonyabban elősegíthető.

A feladatok végrehajtása

A stratégiai célkitűzések megvalósítása négy fő cselekvési program keretében történjen.

A szabályozási program foglalja magában

- a jogalkotás;

- a belső szabályozás;

- az együttműködés

stratégiai feladatainak megvalósítását.

A szervezetalakítási és szolgálatfejlesztési program tartalmazza

- szervezetfejlesztés (különösen az egyesületek számának növelése és a létszám-stabilizáció);

- a működési feltételek (pénzügyi, anyagi támogatások; eszközellátás; híradás, stb.);

- tevékenységi formák és módszerek fejlesztése (kiemelve a napi szolgálatok, polgárőr programok, akciók, kampányok jelentőségét, lehetőségeit);

feladatköröket.

Jelentőségénél fogva külön szükséges kezelni a polgárőr képzési programot, amely magában foglalja az új helyzetnek megfelelő polgárőr alap-, vezető- és továbbképzési programok, helyi, regionális és központi képzések rendszerét, a képzési tematikákat.

A kommunikációs program a szervezet belső és külső kommunikációjának fejlesztésére hivatott, magában foglalva a polgárőrök belső és nyilvános, továbbá a közvélemény tájékoztatását, sajtómunkát, rendezvényeket, a hagyományőrzést szolgáló tevékenységeket.

A cselekvési programok kidolgozása a stratégia elfogadását követően az Országos Polgárőr Szövetség Elnökségének feladatát képezze, amely évenként köteles számot adni a Küldöttgyűlés előtt a stratégiai feladatok végrehajtásának helyzetéről.

Budapest, 2001. január 1.

¯

---

[1] 1097/1997. (IX. 23.) Korm. határozat az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány létrehozásáról

[2] 1075/1999. (VII. 7.) Korm. határozat az Országos Bűnmegelőzési Tanácsról, valamint az 1097/1997. (IX. 23.) Korm. határozattal létrehozott Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról

[3] 1027/1998. Korm. határozat a közbiztonság javítása, a bűnözés visszaszorítása és az ország belső rendjének erősítése érdekében teendő intézkedésekről.

[4] 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 2/A. §.

[5] 1978. évi IV. törvény 137. § 2. pontja.

[6] 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) g.)

[7] 1997. évi XXXII. törvény.

[8] 1990. évi LXV. törvény.

[9] 1978. évi IV. törvény XIII. fejezet, pl. közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, járművezetés ittas vagy bódult állapotban, stb.

[10] ua. m. 7. különös rész XV. fejezet II. cím, pl. műemlék megrongálása, embercsempészés, stb.

[11] ua. m. 7. XVI. fejezet I. cím pl. közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése, stb.

[12] ua. m. 7.XVI.fejezet IV. cím, pl. környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése, kóros szenvedélykeltés, stb.

[13] 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 6.§ (2), illetve az 1997. évi XXI. törvény a polgári szolgálatról 6. § (1).